Az Open Access (nyílt hozzáférés) az Orvosi Hetilap esetében

Mit jelent az Open Access, a nyílt hozzáférés?
Miért érdemes Önnek Open Access módon publikálnia?
Honnan tudhatja, hogy adott cikk Open Access típusú?
Hogyan publikálhat Ön Open Access módon az Orvosi Hetilapban?
Ha ingyenes a hozzáférés, ki fizeti meg a cikk megjelentetésével kapcsolatos költségeket?
Mennyibe kerül a cikk nyílt hozzáférésének biztosítása?
Befolyásolja a cikk bírálatát, ha Open Access díjat fizet a szerző?
Kötelező az Open Access?
Miért jobb az Open Access mint egy ingyenes repozitórium?
Az Akadémiai Kiadó Open Access gyakorlata
Open Access előnyök összefoglalása
 

Mit jelent az Open Access, a nyílt hozzáférés?
Az Open Access (nyílt hozzáférés) mozgalom célja, hogy a tudományos ismeretekhez, szakirodalomhoz bárki hozzáférhessen, az olvasó részéről történő anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Ebben az esetben a cikk közlésének díját a szerzők fizetik, jellemzően pályázati támogatásokból vagy intézményi tagságuk révén.

Miért érdemes Önnek Open Access módon publikálnia?
A tudományos publikációk elérhetősége és idézettsége fontos szerepet játszik a szerzők megítélésében és karrierjük építésében. 

Egyre növekszik azoknak a tanulmányoknak a száma, amelyek szerint a szabadon hozzáférhető tudományos tartalmakat többször idézik, ezáltal hatásuk a későbbi kutatásokra jelentősebb.

Egy 2008-as tanulmányban (Juhász É., Kührner É., Vasas L.: A nyílt hozzáférés kezdeményezésének orvostudományi vonatkozásai. Orv. Hetil. 2008, 149, 1699–1705) a szerzők felhívták a figyelmet az Open Access publikálás fontosságára, arra bíztatva a kutatókat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel: „Az interneten végzett vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy az ezredforduló után dinamikusan növekszik a nyílt hozzáférésű publikációk száma. Nagyon biztató tény, hogy az orvosi témájú nyílt hozzáférésű kiadványok közül egyre több rendelkezik igen magas impaktfaktorral, amely garantálja a magas szakmai színvonalat. Reméljük, hogy elemzésünk hatására egyre több magyar orvos választja majd a publikálásnak ezt a módját.

Egy 2012-es tanulmány szerint már egyre inkább olyan cikkekre hivatkoznak az Orvosi Hetilapból, amelyeket Open Access módon publikáltak (Berhidi A., Margittai Zs., Vasas L.: Az Orvosi Hetilap bibliográfiai elemzése: visszatekintés és az előrelépés lehetőségei. Orv. Hetil., 2012, 153, 1905–1917.)

Honnan tudhatja, hogy adott cikk Open Access típusú?
Az Akadémiai Kiadó folyóirat-publikációs felületén, az akademiai.com-on az Open Access cikkek mellett egy kis Open Access logó jelenik meg:

Hogyan publikálhat Ön Open Access módon az Orvosi Hetilapban?
Amikor a kéziratot benyújtja, az Editorial Manager rendszerében jelezze, hogy Open Access megjelenést kér. Ha e-mailben juttatja el a kéziratot a Szerkesztőségbe, akkor külön jelezze szándékát!

Ha ingyenes a hozzáférés, ki fizeti meg a cikk megjelentetésével kapcsolatos költségeket?
A hozzáférés módjától függetlenül a kiadóknak továbbra is keletkeznek költségeik: a szerkesztőség üzemeltetése (szakmai lektorok, nyelvi lektor, korrektor), tördelés, számítógépes infrastruktúra. Az Open Access díját a szerzők fedezik, általános gyakorlat szerint pályázati forrásokból.

Mennyibe kerül a cikk nyílt hozzáférésének biztosítása?
Az Orvosi Hetilap esetén az Open Access díjra a szerzők többféle kedvezményt vehetnek igénybe. A cikkenkénti díj lista ára 170 000 Ft + ÁFA. Magyarországi szerzők és non profit szervezetek 35% kedvezményben részesülnek, így esetükben a díj 110 000 Ft + ÁFA. Intézményi megállapodás alapján a Semmelweis Egyetem szerzői számára a díjat az egyetem fizeti.

Befolyásolja a cikk bírálatát, ha Open Access díjat fizet a szerző?
Az Orvosi Hetilap kizárólag lektorált, ún. peer-reviewed tudományos tartalmakat jelentet meg. A lektorálásra nincs befolyással az Open Access díj fizetése. Egyes lapoknál lehetőség van gyorsított elbírálást kérni (fast processing fee), azonban az Akadémiai Kiadó kiadványainál ez nem befolyásolja a lektorálás szigorúságát. A "fast processing fee" kizárólag a bírálási folyamat lépéseit gyorsítja.

Kötelező az Open Access?
A Berlini Deklarációt aláíró Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) az újonnan induló pályázatok esetében kötelezővé tette a tudományos eredmények open access közreadását. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára az OTKA felkérésére állított fel repozitóriumot az OTKA-támogatással készült hazai szakcikkek és kutatási jelentések tárolására. A kutatók szabadon választhatják meg, hogyan teszik elérhetővé munkájukat: szabad hozzáférést biztosító folyóiratokban vagy a REAL-ban, de választhatnak tudományági vagy intézményi repozitóriumot is (http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_5_5).

Miért jobb az Open Access mint egy ingyenes repozitórium?

  • Az Open Access módon elérhetővé tett cikkek közvetlenül elérhetők a gyakran használt, ismert keresőkből, pl. a PubMed felületén.
  • A repozitóriumok kereséséhez külön keresőfelületeket kell használni, ami körülményessé teszi a cikk megtalálását, ezáltal várhatóan kevesebb hivatkozást kap a közlemény.
  • Általános szabályozás szerint a repozitóriumokban 1 év embargó leteltével tehető elérhetővé a tanulmány. Az Open Access esetén azonnal.

Az Akadémiai Kiadó Open Access gyakorlata
Az Akadémiai Kiadó a szerzők számára lehetővé teszi a szerzői változat archiválását, embargós időszak nélkül. A kiadó portfóliójában szereplő folyóiratok többségénél lehetőség van open access hozzáférést vásárolni. A szabályozás ide kattintva érhető el.

Open Access előnyök összefoglalása

  • Az olvasottság növelése, korlátozásoktól mentesen.
  • Az olvasó hiteles helyen találkozik a végleges verzióval.
  • Többen, többet és a helyes módon idézik a cikket.
  • A cikk szerzői joga a szerzőnél marad.
  • A kutatásfinanszírozó szervek követelményeit maximálisan kielégíti.