Az Orvosi Hetilap

Az Orvosi Hetilap a magyar orvosszakmai folyóiratok meghatározó képviselője. Markusovszky Lajos 1857-ben azzal a céllal alapította, hogy az új tudományos eredményekről magyar nyelven tájékozódhassanak az olvasók.

Alapítva: 1857
Főszerkesztő: Dr. Papp Zoltán, professor emeritus
Tiszteletbeli főszerkesztő: Dr. Rácz Károly, † egyetemi tanár
Kiadó: Akadémiai Kiadó Zrt.
Papír ISSN: 0030-6002
Online ISSN: 1788-6120
Megjelenés: hetente, évi 52 füzetben

A folyóirat a Markusovszky Lajos Alapítvány tudományos folyóirata, a klinikai és kísérletes orvostudomány területéről közöl eredeti munkákat és összefoglaló referátumokat. Rovataiban epidemiológiával, diagnosztikával, terápiával és betegségek megelőzésével foglalkozó közleményeket olvashatunk, valamint megtaláljuk a kísérletes orvostudomány eredeti közleményeit, illetve orvostörténeti munkákat is. Az Orvosi Hetilap a legrégebbi magyar sajtótermék és az egyetlen, hetente megjelenő tudományos szaklap. Családorvosok, kórházak, klinikák, tudományos intézetek, valamint a közegészségügy dolgozói számára is szakforrásként szolgál.

A szerkesztőbizottság ide kattintva tekinthető meg.

Megrendeléshez kattintson ide.


Az Orvosi Hetilap története

A folyóiratot 1857-ben Markusovszky Lajos azzal a céllal alapította, hogy a szerzők magyar nyelven is közölhessék új tudományos eredményeiket. Egy 1906-ban megjelent szerkesztői bevezetőből megtudhatjuk, hogy a 19. század második fele mekkora jelentőséggel bírt az orvostudomány fejlődésében. Erre az időszakra tehető a bakteriológia (Pasteur, Koch), a patológia (Virchow), a laboratóriumi medicina (Hoppe-Seyler), a szem- és a gégetükör (Helmholtz, Czermak-Türck) megjelenése a diagnosztikában, valamint a korszak betetőzéseként a röntgensugár is, a felsorolás azonban korántsem teljes.

A magyar medicina lépést tartott az európaival, a cikk szerint a legnagyobb haladást mégis az orvosképzés terén érte el. Ebben kulcsszerepet játszott Markusovszky és az Orvosi Hetilap, valamint nem utolsósorban a második egyetem felállítása. Mindezeket egy vesztett szabadságharc után, a sötét Bach-korszak közepén elkezdve, mert az Orvosi Hetilap éppen egy évtizeddel előzte meg a deáki kiegyezést.

Az Orvosi Hetilap megindulásával egy időben történt Semmelweis tanári kinevezése, és „az anyák megmentőjének” minden magyar nyelvű írása itt jelent meg, elsősorban Markusovszky ösztönzésére. Nekrológja szintén az alapító tollából való, majd hosszabb szünet után innen indult el rehabilitációja, amelynek egyik csúcspontja éppen 1906-ra esik.

Az első világháború befejeztével az egész országot sújtó nagy gazdasági válság idején az Orvosi Hetilap is súlyos anyagi helyzetbe került. A lapot a megszűnés veszélye fenyegette. Ebben a helyzetben a szerkesztők a kiváló kultúrpolitikushoz, Klebersberg Kunó miniszterhez fordultak, aki kivezette a hetilapot a gazdasági válságból és irányítását egy sajtóbizottságra bízta, felelős szerkesztőként Vámossy Zoltánt jelölte meg. Vámossy Zoltán 1944 végéig szerkesztette a lapot, s az Orvosi Hetilapon keresztül próbált befolyásra szert tenni az egészségpolitikában, nem riadván vissza kora egészségügyi politikájának legkeményebb bírálatától sem.

Az Orvosi Hetilap a II. világháborút követően két év keserű szünet után indult újra. A felelős szerkesztői megbízatást Trencséni Tibor kapta, főszerkesztőként pedig Horányi Béla, Rusznyák István, majd 1949-ben egy évig Issekutz Béla neve fémjelezte a szerkesztőbizottság vezetését.

A folyóirat a Magyar Kulturális Örökség része.

Források: