A migrén a primer fejfájások egyik leggyakoribb formája. A betegség az érintettek életminőségének csökkenése mellett komoly gazdasági problémákat okoz a munkából való kiesés miatt. A migrén pontos patofiziológiája nem ismert, így az elérhető terápiás lehetőségek sem kielégítőek. A nagyobb prevalencia és a terápiarezisztens esetek a betegség patomechanizmusának mielőbbi precíz feltérképezését, illetve új terápiás célpontok azonosítását sürgetik. Bár a betegség patomechanizmusával kapcsolatos ismereteink sokáig döntően a szerotonin köré csoportosultak, az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap a kinureninanyagcsere-útvonal. A triptofán metabolizmusának kinurenin-útvonala hangsúlyos szereppel bír a migrén patofiziológiájában a glutamáterg mechanizmusok szabályozásában betöltött fontos funkciója révén. Az előbbi metabolikus útvonalon számos neuroprotektív és neurotoxikus molekula szintéziséért felelős. Az útvonal egyik végterméke a kinurénsav, amely egy endogén, ionotrop glutamátreceptor-antagonista. Kísérletes adatok alátámasztják, hogy a kinurénsav fontos szereppel bír a migrénes rohamok kialakulásában. Preklinikai vizsgálatok igazolják, hogy a kinurénsav és szintetikus analógjai képesek a migrén alatt lejátszódó kórtani folyamatok gátlására, így potenciális célpontok lehetnek a jövőbeli gyógyszervizsgálatokban. Humán klinikai vizsgálataink igazolták, hogy a neuroprotektív és neurotoxikus kinureninmetabolitok által fenntartott finom egyensúlyi állapot migrénes betegeknél felborul, ami a neuroprotektív molekulák koncentrációjának csökkenésében, illetve a neurotoxikus molekulák koncentrációjának emelkedésében manifesztálódik. A primer fejfájásbetegségek és a triptofán metabolizmusának kinurenin-útvonala közötti potenciális kapcsolat megismerése fontos célja lehet a fejfájás kutatásában a patofiziológia pontos megismerése miatt. A migrénesekben megfigyelhető deprimált kinureninmetabolizmus a betegség és a gastrointestinalis rendszer lehetséges kapcsolatra hívja fel a figyelmet, míg a kinurénsavnál kedvezőbb farmakokinetikai tulajdonságokkal rendelkező jövőbeli analógok új perspektívákat nyithatnak a fejfájásokbeli gyógyszereltetésben.
Orv Hetil. 2025; 166(23): 879–886.
