Bevezetés: A WHO adatai szerint a felnőttkorúak mintegy 17,5%-a küzd fertilitási problémákkal, mind a nők, mind a férfiak kb. egyformán érintettek. Az is megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedek során folyamatos emelkedés látható a meddőségi kezelésre szorulók számában, s ez a tendencia sokkal jobban érinti a fejlett/iparosodott országokat. Ezekben az évtizedekben életkörülményeink is átalakultak, ami több ponton is kapcsolatba hozható a meddő kapcsolatok számának növekedésével. Célkitűzés: A szakirodalomból tudjuk, hogy a túlsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a nagymértékű kezeletlen stressz és akár a túlzott vitaminfogyasztás is képes negatívan befolyásolni fertilitási esélyeinket. Tanulmányunk célja annak vizsgálata, hogy a meddőségi kezelésben részt vevő pároknál milyen mértékben nyilvánulnak meg a szakirodalomból ismert potenciálisan káros életviteli tényezők. Módszer: Vizsgálatunk során az intézetünkben 2020 és 2021 között in vitro fertilizációs beavatkozásra jelentkező pároknál mértük fel életviteli szokásaikat, és eredményeinket leíró jelleggel összehasonlítottuk a hazai statisztikákkal. 200 pár töltötte ki a kérdőívet, a válaszadó nők életkora 22–46 év, a férfiaké pedig 23–66 év volt. Eredmények: A válaszadó nők 45%-a, míg a férfiak 79,2%-a túlsúlyos vagy elhízott. A nők 24%-a fogyaszt legalább heti egyszer alkoholt, a férfiaknak pedig az 54%-a. Rendszeresen dohányzik minden ötödik nő (19%) és minden negyedik férfi (26%). Mindezek mellett csak a válaszadók 21,5%-a sportol legalább heti 3 alkalommal. Felmérésünk kitért pácienseink stresszérzetére is. A részt vevő nők 27,8%-a és a férfiak 12,5%-a vallotta magát depressziósnak, míg a nők 41%-a és a férfiak 15%-a feszült a gyermekvállalási nehézségek miatt. Megbeszélés és következtetés: Felmérésünk szerint a szakirodalomban részletesen taglalt életviteli kockázati tényezők a mi pácienseink életében is jellemzőek, s ez jól jelzi az egészségtudatossági, illetve családtervezési edukáció fontosságát. A fenti tényezők hozzájárulhatnak az intézetünkben jelentkezők szív- és érrendszeri, valamint diabetológiai problémáihoz. Az eredmények ismeretében meglepő a betegek körében a nagyarányú zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint fontos kiemelni, hogy sokan alkalmaznak gyakorlatilag minden nap valamilyen vitaminkészítményt. Összességében elmondható, hogy betegeinknél kedvezőtlen egészségügyi kép tapasztalható, mely illeszkedik a hazai statisztikák adataiba. Orv Hetil. 2024; 165(36): 1423–1432.